Hónapok óta most volt először annyi szabadidőm, hogy le tudtam egy délelőttöt csípni a napirendből, és beugrottam a műhelybe szerelni kicsit.

Leszedtem a gyújtáselosztót, és elkezdtem mérni: valóban jól emlékeztem, hogy rossz helyre esett picit a "B" gyújtáskör megszakítója: a nyitásszög sem volt OK, és a két kör egymáshoz képest sem volt pont 90 fokban (az "A"-nak a helye OK volt a beállító papírka szerint).

A problémát valószínűleg az okozta, hogy mikor összeraktam az oszlopot, hirtelen a multiméter esett a kezem ügyébe, és annak a sípolós rövidzármérő funkcióját használtam, amiben biztosan van egy kis késleltetés, tehát nem pont éppen akkor szól, amikor a kézzel tekert rotor bizgeti a kalapácsot. Most megtaláltam a jó öreg próbalámpát, az azonnal reagál :-) 

Odébb kellett pár fokkal kocogtatni a megszakító talpát, és után újra állítani a hézagot: erre mondtam, hogy Seppnek igaza van. Sepp (azaz Josef Bürgi Svájcból) megmondta, hogy ő bizony kihajigálja a kalapácsok talpát, és Bosch-t tesz be helyette, mert annyira rosszul állítható. Tényleg, kilazítod a rögzítőt, van kis precíz állítócsavar, belövöd, és mikor visszahúzod a rögzítőt, elmegy a hézag a fenébe. Pár lépésben azért persze okosan meg lehet oldani, kilámpázva most sokkal jobb lett az időzítés! 

Kipróbálni csak annyira tudtam, hogy beindul-e egyáltalán az autó (pöccre!), és nem akar-e hidegen megfulladni (nem akar!), mert annyi időm maradt már csak, hogy a műhelyen belül a kijárathoz kisakkozzuk az autót. Hétvégén jó lenne bemelegíteni, és megnézni (stroboszkóppal meg fülre is), kell-e a gyújtásoszlopon fokolni, mert eddig ugye a kicsit félreállt gyújtásra volt belőve.