... vagy inkább legyen az, hogy "Velem mindig történik valami" (ha valaki zsenge gyerekkorából emlékszik még Janikovszky Éva egyik legjobb könyvére :-)   )

az történt, hogy Siófokon tartotta idén Mediterrán Party nevű rendezvényét a magyar Alfa Romeo Klub. napfény, fagyi, süti, kávé, üdítő, autók ... menjünk.

péntek délután: az autó vonakodik ... néhány henger megy, néhány meg nem. aztán kiköpi az állás hosszú hetei miatti párát magából, és életre kap! kis próbaút: atyaisten, ez milyen jó még mindig :-)

szombat délelőtt: az odaút a 7-esen viszonylag eseménytelenül telt, jött szembe néhány veterán, álltunk dugóban, kicsit kimentünk kergetőzni az M7-re is Fehérvárnál, aztán Siófokon még többet álltunk a dugóban, majd sikeresen megtaláltuk az otthont adó autókereskedést. ahol leparkolás közben egy Y-forduló hátramenetében a Montreal jobb hátsó sarkával megparkoltam egy másik Alfa bal első sarkát :-((( épphogy csak összeértünk, nekem leugrott a festék két vékony csíkban, neki pedig az indexlámpa búrája bánta ... hiába, hozzászoktam a tolatóradarhoz a "polgári" járműben, meg borzalmasan meleg is volt, figyelmetlen voltam. (a telepen lévő fényező kollégáknak így lesz egy kis munkája, az egyik ajtón amúgyis van egy púposodás, azt szerettem volna mindenképp megcsináltatni).

a kezdeti traumák után megnézegettük a "felhozatalt"

illetve fogyasztottunk a fent nevezett termékekből, és persze sok régi és új ismerőssel beszélgettünk. még ki is rángattak a placc közepére, hogy hevenyészett típusismertetőt tartsak...

az érdekességek a visszaúton kezdődtek ... már a kereskedésből a főútra kifordulásnál is éreztem, hogy fent (6000 tájékán) nem húz olyan egyenletesen az autó, ahogy kellene. gondoltam, még hideg. aztán jóval később, az autópályás szakaszon mintha ugyanez lenne ... aztán Baracska tájékán az emelkedőt gyönyörűen vette mégis. a dombtetőn kedves egyenruhások integettek nekünk ... de szerencsére nem a sebességünk érdekelte őket, csak egy rutin közúti ellenőrzés volt, az egyik hölgytől még dícséretet is kaptak az autók. ülünk vissza, gyújtás fel: és nem alszik ki a benzinnyomás jelzőlámpája. pifff. namégegyszer. hát, épphogy pislákol, ez már jobb. harmadjára beröffen. nézek előre, az Alfettában az önindító adta meg magát, de előttünk a lejtő, pici gurulás, és bepöccen az is. a műhely előtt pár száz méterrel egy kigyorsításnál érzem, a motor egyáltalán nem megy feljebb 6000-nél. mintha leszabályozna. ajjaj, fele se tréfa.

megérkezünk, leállítom, majd csak gyújtást ráadva az AC-k szokott surrogása mellett morgást meg nyöszörgést hallok. forrók is szegény szivattyúk. pedig a hűtésükhöz szükséges (rajtuk átfolyó) benzin kell még legyen bőven, a Riserva (tartalék) lámpa nem világít. csak rutinból kinyitom a tanksapkát: hatalmasat böffen kifelé a benzingőz! aha. túlnyomás van a tankban. az nem jó dolog, mert a Monti benzinköre visszafolyós: a pumpák előre hajtják a SPICA-hoz a benzint, a felesleg pedig egy kalibrált nyíláson visszacsorog a tankba. már ha a benti nyomás hagyja ... OK, ezt most nem kínozzuk tovább, hagyjuk lehülni, majd másnap megnézem.

vasárnap délután: "hideg" műhely, AC-k gyönyörűen surrognak ... autó indul, megyek egy kiskört, tankolni is kell, az általános nézet szerint nem jó kevés benzinnel használni a Montit, pont a benzin hűtőközeg-szerepe miatt (az AC-ken kívül részben a SPICA-t is hűti). Budafokon a kútnál ismét kibüffen a tankból a túlnyomás. itt valamit csinálni kell, tényleg nem jó valami! (mellesleg: autópályán rohangászással, 4 elég komoly dugóval lett 16,5 liter az átlagfogyasztás. szerintem ez jó! a fáma szerint kíméletesen 14, tiporva 20.)

hétfő este: tanakodás az autó fölött. közben kinéztem a tankszellőztetés módszerét a szakirodalomból

jobb szélen van a tank betöltőcsonkja. abból egy kis cső viszi fel a benzingőzt a bal felső sarokban terpeszkedő "lepárló dobozba", az ott lecsapódott üzemanyag a másik csövön visszacsorog a csonkba. a doboz harmadik (vékonyabb) csöve pedig szabadon nyílik a külvilágba, a betöltő nyílás mellett kivezetve a kasztniból. kibontjuk a csomagtartó jobb szélén a takaró lemezt, és nézzük a zöld csövekkel összerakott szerkezetet. szemre semmi különös nem látszik, pedig valami el van tömődve... Alex visszafelé kihúzza a kis vékony cső kasztnin kívülre szellőző végét, és ... így néz ki:

a balabbik vége az, ahol elcsíptem a fogóval. a jobbik vége ... azt kérem benőtték az elődök alvázvédővel!!! (viszonyitásul: a külső átmérő olyan centi tájékán van). így nem csoda, ha nem szellőzik a tank ... kint állt (vagy éppen ment) a fekete kocsi a napsütésben reggel 9 től ... a táguló benzingőz meg nem tudott hová menni.

mi kerül még elő?