a SPICA-pucolás ismét érdekes dolgokat fedett fel a múltból. bár tulajdonképpen a tavalyi olajszűrő-csere (a SPICA-nak van sajátja) alapján is gyanús lehetett volna, hogy a karbantartást az elődök hanyagolták.

a kis nyomoronc a régi szűrő, tele iszappal, mellette a tartó rugó illetve a szűrőfedél. (a 8 hengeres pumpa szűrője a SPICA tartóállványába van építve, ellentétben a 4 hengeresekkel, ahol magán a pumpán van)

a SPICA teste 3 egységre oszlik, úgymint fej, tor, potroh, vagyisizé: 1 db vezérőegység (amit én előszeretettel hívok mechanikus számítógépnek, mert az jobban tudományosabban hangzik :-) ) és 2 db 4-4 hengernyi dugattyús pumpa.

íme, az injektorcsövek már lekopasztva, barometrikus kapszula kivéve, már "csak" a jobbra kígyózó vízcsövet, a bejövő- és kimenő benzincsöveket, a két szívótorkot és a meghajtó fogasszíjat kell leműteni, hogy némi nőgyógyászat árán a 8 rögzítőcsavarral megbírkózva kiszedhessük az áhított alkatrészt.

ez kérem itten a hűlt helye, jól láthatóan nem kevés mocsokkal ... közelebbről megvizsgálva a talpat:

az üregben ugyanaz az iszap áll, mint a fent mutatott kis szűrőben. maguk az olajozó nyílások (a tőcsavarok közti 2 lyuk) nincsenek eltömődve. itt 40 éve nem járt senki ... (a kicsit zöldesebb lé az vegyesen olaj, benzin, meg fagyálló, egyszóval minden, ami szerelésnél melléömlött).

maga a pumpa sem túl tiszta kívülről:

a barometrikus kapszula lyukán bekukucskálva pedig ezt látjuk:

tudom, hogy nem különösebben informatív, de hogy ott bent sötét zacc lötyög. mint kiderült, a logikai résznek ez a kenése (1/4 liter motorolajat kell bele tölteni), és ezt időnként ki kellene onnan szívni majd frisssel feltölteni! a nagyját most fejre állítva ki lehetett önteni, az apraját meg pucolni kellett féktisztítóval. a külső letakarítása után a SPICA többi szervízablakát is levettem: a vezérlő részen van 2, oldalt a pumpákon 1-1, ahol a dugattyúkat elfordító fogasléc látszik, illetve a 2. pumpaegység forgattyústengelye alatt mégegy, melyről az alábbi fotó készült közvetlenül a levétel után:

ami talán nem jön le a fényképről: a szép masszív iszap egyenletesen olyan 2 mm vastag.

1/2 flakont biztos elfújtam, mire minden nyílásból már nem a koszos lé köszönt vissza, aztán az összes mozgó alkatrész kapott WD40-et (ez most elég, hiszen csak az első néhány fordulatra kell kenés, amíg meg nem jön az olajkörből). megvizsgáltam az alján lévő mikrokapcsolót, ami a motorféküzemhez tartozó szolenoidot (FCS = Fuel  Cutoff Solenoid) vezérli, de ott sem volt folyás. a két szolenoid (az FCS és dúsító párja, a CSS = Cold Start Solenoid) is jól működtek. a CSS-nél még állítottam egy hézagot, majd visszakerültek a fedelek, és ilyen lett:

készült egy új talp-tömítés is, és visszakerült helyére a SPICA. ezután megkapta az olaj-feltöltést a logikai rész, visszakötöttünk mindenféle csövet és kábelt, egyszóval visszarendeztük a motorteret. közben szemrevételeztük a pilléket, kicsit kormosak, de ez még nem vész:

illetve a beömlőket is:

tiszták a szelepszárak, nincs olajfolyás (mondjuk nem füstölt az autó eddig sem, de megnyugvás ezt látni).

a beszerelés után behangoltuk a rudazatot, és állítottunk 950-es alapjáratot. nagy szavak ezek, mert ugye implicite bennük van, hogy elindul a motor és létezik stabil alapjárat :-) ezután visszatettem a légszűrőházat, meg az időközben csodaszépre felújított szemöldökmozgató vákuumtartályt.

újbóli röffentés: megint stabil minden, csak éppen 1500 az alapjárat :-( na, ekkor volt péntek este, szombaton pedig kora reggel indulás Alfacitybe a Monostori Erődbe (Komárom ugyebár 90 km), úgyhogy egy rövid próbaút után úgy döntöttünk, ezt most nem piszkáljuk. állítani bármit (márpedig 3 dolgot is lehetne, a pillék rúdját, a SPICA rúdját és az FCS mozgatásával a keverékarányt) csak leszerelt szűrőházzal lehet.

az oda-vissza 180 km (meg még ma egy kis ráadás) gond nélkül lezajlott (azt leszámítva, hogy eleinte hülyét kaptam a néha a tetőhöz csapkodó antennától :-) ), sokkal kellemesebb létező alapjárattal vezetni és egy bármikor, hidegen-melegen induló autóban bízni ...

folyt köv.: hangolunk még.