no jó, ez így nem igaz, de általában heti 2-3 napon használatos a kocsi, mióta rendszámmal bír :-)

lássuk csak, volt a hegyi felfutó (nagyon jó buli, kell menni jövőre is!),

következő 7végén a baráti kör egyik részének volt tárlatvezetés (persze 2 saroknyi út után lemeszeltek a rendőrök ... "hehehe, csak azért állítottuk meg mert úgy láttuk, lejárt a műszaki vizsga" ... "és mikori évjárat? és hány lóerő?"), aztán két autóbolond kolléga kapott tesztvezetést, aztán volt Millenáris Velodrom, aztán fotózás egy újságnak (egyelőre nem mondom meg, melyiknek), aztán bevittem a munkahelyre is, és volt vidéken autózgatós fotózás másik újságnak, aztán a rokonság is tesztvezetett, volt végre spontán "este van, szép idő, menjünk autózni"-késztetéssel csoportosan (másik 3 vén Alfával) elkövetett közúti huligánkodás, további tárlatvezetés a munkahelyen a kollégák másik felének, s így tovább ... nagyon jó ez így. ezt volt az (egyik) cél, és isteni dolog, hogy amikor csak kedv van rá, beülhetek, és lehet haladni.

közben pedig pozitív élmények jönnek: bekiabál egy biciglis pacák az ablakon: "Montreal! I have one of these in red! Enjoy!" és mielőtt feleszmélnénk, továbbteker. az egyik fotózáson kiszalad az irodaépületből egy ember, és lelkendezve járja körül a kocsit, mert többedmagával ő is vett egyet még a nyolcvanas években, és az az autó azóta is épül. kicsi a világ, és mindig megmosolyogtat ez a kocsi, másokat is :-)

a rendes használattól persze csiszolódunk egymáshoz, és mindig akad gyomlálni való: meglazult ricni a kormánymű végén, szétcsúszott szilent a stabrúd kutyacsontjában, letörött dudatartó konzol, lötyögős biztosító a táblában, de az autó nem hagyott ott sehol. maximum nem szól a városi kürt, mert nem kapott testet :-)